home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9310
/
ZOLDPC.CD
< prev
Wrap
Text File
|
1995-04-15
|
22KB
|
363 lines
@VEnergiatakarékos számítástechnika@N
@VA zöld PC@N
Részben szabad akaratból, részben a törvény kényszerének
hatására egyre több számítógépet és perifériát készítenek
és üzemeltetnek a korábbinál környezetbarátabb módon. A
végsô cél az, hogy amikor majd használhatatlanná válnak,
környezeti ártalmatlanításuk is egyszerûbb legyen.
A számítástechnika zöld hulláma élén a személyi
számítógépek, a nyomtatók, és a monitorok haladnak. A CHIP
vizsgálólaboratóriumában megvizsgáltak egy sor olyan
készüléket, amit különösen környezetbarátnak kiáltottak ki.
Az új készülékek áramfogyasztásának csökkentéséhez az elsô
lökést az Egyesült Ållamok adta. A többi területen az
európaiak szigorúbb követelményeket támasztanak (lásd a
""Környezetvédelmi törvények" címû táblát).
A személyi számítógépek terén két nagy gyártó, az IBM és a
Siemens-Nixdorf jár ebben az élen. Kicsi áramfogyasztású,
környezetbarát PC-ket fejlesztettek ki. Sorozatgyártás
közelébe került prototípusokat vizsgáltunk. Az IBM PS/2e és
a Siemens-Nixdorf PCD-4L két teljesen eltérô tervezésû
rendszer. Az asztali rendszerré bôvített, áramtakarékos
Thinkpad 700 C képezi a PS/2e alapját. A Siemens-Nixdorf
egy hajszállal közelebb áll a sorozatgyártáshoz. A PCD
asztali számítógép-családból kiindulva kicserélték az egyes
alkatrészeket úgy, hogy a kívánt célt elérjék.
@VAz IBM tervei@N
Az USA-ban már ""Green PC"-ként díjazott IBM gép csinosabb
a Siemensénél. Lapos háza, a kompakt billentyûzet, és a
karcsú lábakon álló folyadékkristályos képernyô
forradalmian hat. îgy néz ki a jövô személyi számítógépe!
A készülék rátehetô egy íróasztalra, de a gép háza befér
egy polcra vagy akár egy fiókba is, mivel a kis
áramfogyasztás miatt olyan kicsi a hôfejlôdés, hogy nincs
szükség ventilátorra. A lapos 10, 4 colos
folyadékkristályos kijelzô falra akasztható, akár a lapos
számítógéppel együtt. A kecses billentyûzet jóval kisebb
szokottnál -- szintén a Thinkpadtôl vették át. Még
minijoystickja is van.
A PS/2e-t IBM gyártmányú 486SLC2 processzor vezérli, amely
a 486 koprocesszor nélküli, energiatakarékos változata.
Külsô órajele 25 MHz, a belsô -- frekvenciakettôzés folytán
-- 50 MHz. A processzorba 16 Kbyte-os cache-t építettek.
Az i387SX típusú koprocesszor utólagos beépítéséhez megvan
a foglalat. A gép alapváltozában 4 Mbyte memória van, amit
16 Mbyte-ig bôvíthetô az alaplapon. Az 1 Mbyte
videomemóriájú XGA-2 grafikai vezérlôt az alaplapra
építették. Az ISA buszú készülékbe egy 2,5 colos, 120 Mbyte
kapacitású, 22 ms elérési idejû IDE merevlemez volt
beépítve. Lehet, hogy az IBM a sorozatgyártású készülékekbe
ennél nagyobb kapacitású merevlemezt fog beépíteni. A hírek
szerint az alapmodellbe 160 Mbyte-os merevlemez fog
kerülni. A készülékbe még egy 3,5 colos floppymeghajtót is
tettek.
A számítógép lapos, 30x30x6,4 cm méretû házában hiába
keressük a PC-bôvítôkártyák helyét. Az IBM gépének a PCMCIA
rendszer játssza ezek szerepét (memóriabôvítés, faxmodem,
hálózati kártya, grafikai kártya, hangkártya). Ezek
fogadására a PS/2e összesen négy csatlakozót kínál, kettôt
az elôlapon és kettôt a gép hátulján.
Az egyes PCMCIA adapterek az IBM gépnél üzem közben is
kicserélhetôk. Ezt a PCMCIA adapterekben alkalmazott
teljesen új mûködési mód teszi lehetôvé. îgy a meglevô
csatlakozók számánál nagyobb számú adapterkártyát is
használhatunk. Az adapterkártyák közösen is használhatók,
és kicserélhetôk anélkül, hogy az éppen futó alkalmazásból
ki kellene lépni. A Maxtor céggel közösen az IBM
kifejlesztett egy PCMCIA-merevlemezt, amelynek kapacitása
105 Mbyte. Az IBM a PCMCIA csatlakozóhelyeket elektronikus
védelemmel látta el. Jelszavas védelem akadályozza meg azt,
hogy illetéktelenek ki tudják venni a kis méretû kártyákat
a számítógépbôl.
A gép áráról az IBM nagyon óvatosan nyilatkozik: minden
kötelezettség nélkül 10 ezer márkás árat említettek. Ebbôl
6000 márka csak a megjelenítô. A TFT (Thin Film Transistor
-- vékony rétegû tranzisztor) technológiával készülô,
teljesen villogásmentes folyadékkristályos megjelenítô az
IBM és a Toshiba kooperációjából származik. VGA üzemmódban
ez a megjelenítô 640x480 képpontos, 16 színû felbontást
produkál. Az 50:1 arányú kontraszt kitûnô.
Mennyi áramot fogyaszt a zöld PC? 16 wattot mértünk a
számítógépnél és 32 wattot a képernyônél. Ha ezeket az
értékeket össze akarjuk hasonlítani egy szokásos rendszer
adataival, akkor a tápegység maximális teljesítményadatát
-- általában 200 watt -- nem szabad figyelembe venni, csak
a ténylegesen felvett teljesítményt. Ez egy hasonló
kiépítettségû IBM ValuePoint sorozatú PC esetén a
számítógépnél 30 watt, és 50 watt a monitor fogyasztása. Az
energiatakarékos típus fogyasztása tehát mintegy 40%-kal
kisebb. Ez a processzor kétfokozatú takarékossági
mechanizmusának aktíválódásakor tovább csökken: a rendszert
egy bizonyos idô eltelte után az úgynevezett Quiescent,
majd valamivel késôbb a Powerdown üzemmódba kapcsolja,
amelyben a fogyasztás már csak 3 Watt.
@VSiemens-Nixdorf PCD-4L@N
A Siemens-Nixdorf gépének hasonlóak a fogyasztási adatai.
A mérések szerint a gép 16 wattot fogyaszt. A 15 colos
monitor teljesítményfelvétele üzem közben 62 watt. Ebben a
gépben is van processzorvezérlésû energiakezelô. Itt a
noteszgépekhez kifejlesztett Intel 486SL processzorát
építették be, amelynek órajele 25 MHz-es. Ebben a gépben is
feleslegessé vált a ventilátor. A PCD-4L formája kevésbé
feltûnô, mint az IBM gépé. A számítógéphez egy közönséges
monitort és billentyûzetet adnak. Az ISA buszú gép
merevlemeze 120 Mbyte-os, IDE szabványú, átlagos elérési
ideje 16 ms.
Az áramtakarékos Stand-by módban egy a felhasználó által
beállítható idejû munkaszünet után a merevlemez
lekapcsolódik. Ezzel egyidejûleg a monitor fogyasztása
méréseink szerint lecsökken 43 wattra. Az úgynevezett
""Suspend" (felfüggesztett) üzemmódban a monitor is
teljesen kikapcsolódik. A számítógép teljesítményfelvétele
ekkor 5 wattra csökken, és az órajel frekvenciája egy
minimális értékre redukálódik. A felfüggesztett üzemmódban
már csak a memória és a billentyûzet kap tápfeszültséget.
Mihelyt megnyomunk egy billentyût vagy faxon illetve
modemen keresztül a PC-t kiválasztják, s a számítógép ismét
alapüzemmódba kerül. Ha a felhasználó kikapcsolja a gépet,
az aktuális adatok automatikusan kimentôdnek a
merevlemezre. Bekapcsoláskor a rendszer visszatér abba az
állapotba, ahol abbahagytuk a munkát. A kikapcsolt PC
továbbra is felvesz a hálózatból 4 wattot -- tehát csak a
hálózati csatlakozó kihúzásával szüntethetô meg az
árampocsékolás!
A számítógéphálózathoz való csatlakozás már az
alapkiépítésben rá van építve az alaplapra. Az Ethernet
helyi hálózat vezérlôje számára többféle csatlakozó is
rendelkezésre áll. A PCD-4L akkuval is használható. Az
alaplapon megtalálható egy SCSI-foglalat és egy
SCSI-minidugó, amelyek az SCSI-ra való utólagos átállást
könnyítik meg.
A 6600 márkába kerülô számítógép memóriakapacitása 4 Mbyte
(20 Mbyte-ig bôvíthetô az alaplapon). A gép merevlemezzel,
egy kis méretû floppymeghajtóval, egy PCMCIA csatlakozóval
és hagyományos kártyával is (16 bites ISA) bôvíthetô. Az
elôlapon a speciális, lapos kivitelû lemezmeghajtón kívül
helyet biztosítottak még egy PCMCIA csatlakozóhelynek. Az
MCM 1502 monitorba az energiakezelôhöz való csatlakozás
céljára beépítették az árammegtakarító integrált áramkört.
A két energiatakarékos PC sebessége méréseink szerint
megfelel a velük azonos kategóriájú hagyományos PC-kének.
Mindkét gépnél gondoltak az újrafelhasználhatóságra:
""Dugaszolni -- csavarozás, forrasztás és ragasztás
helyett" hangzik a Siemens-Nixdorf és az IBM jelszava.
Mindkét PC-t úgy készítették, hogy könnyen szétszedhetô
legyen. A felhasznált alapanyagokat számát korlátozták.
@VA képernyô elsötétül@N
Mint láttuk, a képernyôk energiafogyasztása is jelentôsen
csökkenthetô. Åramtakarékos monitorokkal jelent meg a
piacon az Eizo és a Nokia. Megvizsgáltuk az Eizo Flexscan
F550i-W típusú, 17 colos és a Nokia Multigraph 449E típusú,
15 colos monitorát. A jó minôségû monitorok egyike sem
olcsó. A Nokiáé 2600 márkába kerül, az Eizoé 3400 márkába.
Az Eizo Flexscan többszinkronos monitor, amely a különbözô
PC-k és grafikai kártyák kép- és a sorfrekvenciáit
automatikusan szinkronizálja, s mindkét videobemeneti jelét
azokhoz illeszti. A beállításokat egy mikroprocesszor
segítségével eltárolja. Maximális felbontása 1280x1024
képpont. E monitor energiamegtakarító rendszere a gép
bekapcsolásakor automatikusan aktivizálódik, s a PC-vel
együtt ismét kikapcsolódik. Ha az elôlapon levô Power-save
gomb "Be" állásban van, a képernyô kikapcsolási módba
kerül. A kikapcsolási idôt egy billentyûsorral állíthatjuk
be 5 és 60 perc között, miután elértük a Power-save üzemmód
2. fokozatát. Ennek az a feltétele, hogy telepítve legyen
egy képernyôkímélô szoftver, amely létrehozza az üres, azaz
a sötét képernyôt. A rövid ideig tartó hanggal és
világítódiódával jelzett készenléti állapot addig marad
fenn, amíg nem használjuk a billentyûzetet vagy az egeret.
A monitor teljesítményfelvétele bekapcsolva 90 watt. A
képernyôkímélô program ezt 69 wattra csökkenti. Három perc
elteltével a Power-save 1. fokozata aktíválódik: már csak 8
watt. Ha a 2. fokozatot is elérjük, 6 watt a
teljesítményfogyasztás. Ha csak a képernyôkímélô van aktív
állapotban, akkor a monitor azonnal ismét üzembe
helyezhetô, ugyanez a Power-save üzemmódból 3, illetve 15
másodpercig tart.
A képélességben Nokia Multigraph 449E típusú monitora
gyengébb az Eizoénál. Ezzel szemben lényegesen alacsonyabb
az áramfogyasztása: teljes üzemelésnél 45 Watt,
képernyôkímélôvel pedig 42 Watt. A Nokia energiakezelôje is
hatékony. Három perc után a felvett teljesítmény 7 Watt-ra
csökken, egy óra múlva pedig a képernyô 4 Watt mellett mély
álomba szenderedik. Ebbôl az állapotból mintegy 20
másodpercig tart, amíg ismét elôállítható egy kép. Az ezt
megelôzô üzemmód esetén ez csak pár pillanatot tesz ki. A
Powersaver is feltételez egy olyan képernyôkímélô
programot, mint amilyen például a Windows 3.1-ben
megtalálható.
@VNyomtatók takaréklángon@N
Míg a személyi számítógépek és a monitorok esetében a
környezetkímélés gondolatát az áramtakarékos üzemmóddal és
az újrafelhasználhatóság koncepcióival veszik figyelembe, a
nyomtatóknál ehhez hozzájön még egy szempont: a felhasznált
anyagoké. A lézernyomtatók színezôbetétei és kiselejtezett
hengerei már hatalmas szeméthegyekké tornyosulnak. Eddig
egyedüli megoldásnak a szemét újra feldolgozása, illetve az
alkatrészek élettartamának növelése volt (például a Kyocera
gyárt hosszú élettartamíú sziliciumhengereket).
Az energiatakarékosságra azonban már itt is ügyelnek: a
Hewlett-Packard és az Oki is gyárt már olyan nyomtatókat
(LaserJet 4L, OL 400e), amelyeknél drasztikusan
csökkentették a teljesítményfelvételt.
Számítógépek, monitorok, nyomtatók az elsô olyan
készülékek, amelyekben a környezetvédelem kérdéseit
figyelembe vették, ráadásul jónéhány tulajdonságukban
felülmúlják elôdeiket.
@VKövetkeztetések@N
Az USA-ban az ottani környezetvédelmi hatóság ismeretei
szerint az összes személyi számítógép 30-40 százaléka
szünet nélkül üzemben van, éjjel-nappal, a hét minden
napján. Bizonyos esetekben ez lehet, hogy elkerülhetetlen,
hiszen az irodákban az összes elképzelhetô kommunikációs
eszköz már a számítógép irányításával mûködik.
Az áramtakarékos készülékek teljesítik a gyártók igéreteit,
a megadott adatok kiállják minden esetben a kritikus
ellenôrzô próbákat. A hagyományos készülékkel való
összehasonlításoknak azonban drasztikusak az eredményei,
mert ezeknél túlságosan nagy áramfogyasztást feltételeznek.
Nem helyes, ha a tápegység maximális teljesítményével
számolunk. Egy átlagos felszereltségû PC ennél lényegesen
kevesebb áramot fogyaszt. A környezetbarát PC-k
megtakarítási hányada így már kisebb a feltételezettnél.
Ebbôl is látszik: a környezetbarát készülékek egyértelmû
leírása még hiányzik.
@KManfred Flohr@N
@VKörnyezetvédelmi törvények@N
A különbözô országok törvényeiben nagyon eltérô hangsúlyt
kap a környezetvédelem. Míg az USA-ban mindenekelôtt az
energiamegtakarítást kívánják meg, Németországban az
újrafelhasználhatóságot, Svédországban a sugárzások
csökkentését, addig Hollandiában a mérgezô anyagokra
ügyelnek fokozottan. A nemzetközi piacon a gyártóknak
figyelembe kell venni ezeket az eltérô követelményeket.
Az EPA Energy Star Agreement az USA környezetvédelmi
hatósága által szorgalmazott program. Olyan személyi
számítógépek és nyomtatók kifejlesztésére irányul, amelyek
készenléti üzemmódban 30 wattnál kevesebbet fogyasztanak.
A törvény 1993. június 17. óta van érvényben. A montreali
jegyzôkönyv az ózonréteget veszélyeztetô vegyi anyagokról
így szól: azokat a termékeket, amelyek az USA-ban vagy az
USA-nak adnak el, és fluor-klorid-szénhidrogént
tartalmaznak, ""környezetkárosítónak" kell tekinteni. Ez
1993. május 15. óta van érvényben.
Az EK csomagolási hulladék rendelete elôírja a csomagolások
visszaváltását és újrahasznosítását vagy
újrafelhasználását. Ez 1993. január 1. óta érvényes.
Németországban és Franciaországban már alkalmazzák.
Várható, hogy 1995 közepétôl a rendeletet más
EK-országokban is bevezetik.
Az EK elektromos telepekre vonatkozó rendelete megtiltja
készülékekbe olyan telepek rögzített beépítését, amelyek
nehézfémet (kadmium, higany, ólom) tartalmaznak, s elôírja,
hogy a nehézfémet tartalmazó telepeket mint veszélyes
hulladékot kezeljék. 1993. januar 1. óta van érvényben.
A német elektronikai hulladék rendelet elôírja, hogy a
gyártók a forgalmazók a kiselejtezett hardvereket ingyen
kötelesek visszavenni, és gondoskodniuk kell azok
újrafelhasználásáról. Többszöri módosítás után valószínûleg
1994. január 1-jén lép hatályba.
A holland PBDE-tilalom megtiltja a fôképp mûanyagokban
használt brómozott lángcsillapítószer használatát. 1995.
január 1-én lép hatályba.
@Vùjrahasznosítás@N
Az elektronikai hulladékokra vonatkozó német rendelet az
ipart az általa gyártott termékek visszavételére és
újraértékesítésére kötelezi. Ez arra kell hogy sarkallja a
gyártókat és a forgalmazókat, hogy olyan termékeket
tervezzenek, amelyeket könnyen ártalmatlanítani lehet. A
rendelet 1994. január 1-én fog hatályba lépni. Az így
elôálló költségek elvileg a gyártót terhelik, amelyeket
viszont ôk a magasabb árakban továbbhárítanak a vevôkre.
A vásárlók ott adhatják le az öreg készülékeiket, ahol
vették, a kereskedônél vagy az importôrnél. ï a készülékek
újraértékesítését átengedheti a gyártónak vagy egy
újraértékesítéssel foglalkozó cégnek. Azt minden esetben
biztosítani kell, hogy a készülékek ártalmatlanítva
legyenek. Valószínûleg létre fog jönni egy ártalmatlanítási
szövetség. Néhány nagy cég, például az IBM, a Compaq, a
DEC, a Hewlett-Packard, a Siemens-Nixdorf és a Nokia, már
most együttmûködik újraértékesítô cégekkel, hogy az értékes
alkatelemeket a régi készülékekbôl visszanyerjék. Az IBM
már 1990 óta visszaveszi a saját gyártású számítógépeket, s
ezért 50-4000 márka közötti összeget fizet.
Azon elektromos készülékek ártalmatlanításáért, amelyeket a
rendelet hatálybalépése elôtt adtak el, továbbra is a
végfelhasználónak kell fizetnie. Például egy számítógép
képcsôve 50 márka költséget jelent. Egyedül 1993-ban egy
millió tonnánál több lesz az elektronikai hulladék, ennek
mintegy 85%-a elvileg újra felhasználható anyag (vas,
nemesfémek). A hulladék 0,3%-a mérgezô (például a
kondenzátorok, akkuk, képcsövek).
A Nokia Németországban minden gyártó használt monitorát
beszámítja az új vásárlásoknál. Az öreg készülékeket
alkotórészeire szedik szét -- ezeket részben felhasználják,
részben elraktározzák. Az átvett monitorokat az espelkampi
Hennemann cég szereli szét. Itt a mûanyagházak, a
nyomtatott áramköri lapok, a kábelek és a képcsövek külön
tartályokba kerülnek. A következô lépésben a nyomtatott
lapokról eltávolítják a nagyon mérgezô kondenzátorokat,
ezeket elkülönítve elraktározzák.
A képcsövek üvegét -- ezek 20 különbözô vegyi elemmel
vannak bevonva, például bariummal, foszforral, ólommal,
kénnel -- speciális cégek összezúzzák és megtisztítják. A
tisztítás ellenére a beolvasztott üveg nem mentes a
mérgektôl. Ezért csak bizonyos termékekké lehet azt
feldolgozni, például ipari kerámiává vagy habüveggé.
A nyomtatott áramköri lapokról újraolvasztókban
visszanyerik a nemesfémeket (arany, ezüst, platina) és a
drága elemeket (gallium, indium, tallium).
Németországban jelenleg mintegy 70 elektronikai
hulladékokat specializálta újra feldolgozó cég van.